Nagyon sok ember szereti a csokoládét, viszont csak kevesen tudják, hogy miből is készül. Nézzük csak meg a rövid történetét!
Csokoládé nincs kakaóbab nélkül. Ez a theobroma cacao nevű magas növény termésének magja, amely Dél- és Közép-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein található. A theobroma jelentése „Istenek eledele”, amely jelzi azt, hogy ez a termés az emberiség legfinomabb csemegéje. Ez a termés sárga magként észlelhető, amelyet húsos hüvely borít.
Ebből hogyan is lesz kakaó?
Először a nyers kakaót erjesztik, majd megpörkölik. A kakaóbab héja törékennyé válik, amelyet eltávolítanak a babról, és addig őrlik, amíg folyékony masszát nyernek. Ezt kisajtolják, aminek eredménye képpen kakaóvajat és kakaóport nyernek.
Ettől kezdve a csokoládé fajtájától függ az összetétel és az elkészítés.
Az étcsokoládé készítésénél a sajtolás előtti folyékony masszához cukrot és kakaóvajat kevernek. A tejcsokoládé készítéséhez a kakaóvajhoz sűrített tejet adnak hozzá.
A mostani Mexikó területén élt maják időszámításunk szerint 600 körül már ismerték a csokoládé bizonyos változatát. Ők pörkölt és őrölt kakaóhoz vizet, kukoricalisztet, vaníliát és chilit adtak hozzá, amelyet gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen.
Ezt a keserű italt az aztékok mézzel édesítették, és csak a nemesek körében terjedt el a fogyasztása. Ennek az italnak magas volt az értéke, ezért az adót is kakaóbabban fizették.
Európába csak 1600 körül kezdték fogyasztani, amelynek eredményeként elterjedtek a csokoládéházak ugyan úgy, mint a kávéházak.
Ezek után jöttek létre a csokoládégyárak, a Nestlé testvérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládét, Suchard féle tejcsokoládé pedig 1890-ben készült, amelyet 4 gyermeke dobott piacra és a később levédett Milka márkanévvel büszkélkedhet.
Később újabb csokoládégyárak jelentek meg, amelyek újabb és újabb ízben és összetételben gazdag csokoládéféléket készítettek.
